Úgy tűnik, mi lehetne könnyebb, mint komposztkupacot készíteni a nyaralójában? Dobja össze az élelmiszer-hulladékot, és kiváló műtrágyát kap. Ebben az érvelésben van némi igazság: a komposzt létrehozása nem nehéz feladat, még tapasztalatlan kertészek is megbirkóznak vele. Vannak azonban olyan hibák, amelyek tönkretehetik az ötletet.
Egyhangúság
Nyilvánvaló, hogy a komposztkupac fő értéke a tápanyag-, mikroelem- és mikroorganizmus-gazdagságban rejlik. Ez a komposztgazdagság a tartályt megtöltő különféle hulladékok bomlásának eredménye. Ha folyamatosan gyűjti ugyanazokat a termékeket, például csak zöldségeket hámoz, akkor a kapott humusz nem büszkélkedhet különféle anyagokkal, és valószínűleg nem lesz előnyös a vidéki kert számára.
Annak érdekében, hogy ne ismétlődjön meg ez a hiba, ne legyen lusta, és szó szerint dobja egy kupacba a konyhájában megjelenő összes élelmiszer-hulladékot.
A darabok túl kicsik
A kertészek gyakran úgy gondolják, hogy az alkatrészek őrlése felgyorsítja a folyamatot és javítja a komposzt minőségét. De ez csak részben igaz. A kisebb darabok gyorsabban lebomlanak, de idővel összetömörödnek, és a szerves hulladék lebontásához szükséges levegő nem juthat mélyebben a halomba. A legjobb, amit a probléma megoldására tanácsolhatunk: a kis méretű termékeket (hámozás, romlott zöldségek, gyümölcsök) ne őröljük meg kifejezetten, a nagyobb hulladékot pedig próbáljuk meg jól összekeverni a kisebbekkel.
Nincsenek száraz levelek
A komposzt legfontosabb összetevője a száraz levelek, amelyeket ősszel gyakran elégetnek vagy kidobnak. Számos más terméktől abban különböznek, hogy szinte nem növelik a kupac páratartalmát, és lazává teszik azt, javítva az oxigén hozzáférését a belső rétegekhez. Ezért a tapasztalt nyári lakosok mindig azt tanácsolják, hogy öntsön legalább néhány levelet egy kis mennyiségű nedves hulladék tetejére, megakadályozva ezzel az anyag összetapadását. A levelek szerepe annyira fontos, hogy hiányukban a kertészek megpróbálnak pótlást keresni helyettük, például a lehullott levelek helyett szalmát használnak.
Túl sok friss fű
Az ellenkező probléma a nedves, frissen nyírt fű túlzott mennyisége a komposztban. Mint már említettük, a nedves kis elemek nem engedik a komposztot „lélegezni”, csak lassítják az erjedést. Ha valóban füvet szeretne hozzáadni a halomhoz, hasznos lesz, ha ezt megelőzően száraz levelekkel vagy szalmával keveri össze.
A komposztláda mindig nyitva van
A megfelelő bomlás érdekében a kupacnak magas páratartalmat kell fenntartania. Ha nem fedjük le semmivel a komposztot, a termékek kiszáradnak, és leáll a bomlás. Ezenkívül egy zárt tartály segít megelőzni a kellemetlen szagokat.
Helytelen használat
Ha észreveszi, hogy a kapott műtrágya nem tesz jót a növényeknek, sőt árt is nekik, ne gondolja, hogy a komposzt rosszul készült. Valószínűleg túltápláltad az ültetvényeidet. A komposzthalom talaja nagyon magas koncentrációban tartalmaz ásványi sókat, amelyek nagy mennyiségben károsak a növényekre.Ezért ajánlatos a komposztot vízzel 1:2 arányban hígítani.
Bárki, aki megjegyzést írt a komposztról, van róla elképzelése valaki más dachájában tett egyszeri látogatásokból. A „időnkénti keverés” kifejezés különösen lenyűgöző. Minden nyári lakos így képzel el egy nyomorult kupacot a WC-részben. Valójában azonban egy komposztgödör megfelelő felépítéssel és gondossággal még a rossz talajt is termékeny talajmá változtatja.
Hígítsd fel a komposztot vízzel... Hát, hát, ellenszenv a szerzőnek!
Ostobaság!
Nem zavar: a lekaszált füvet egy kupacba teszem, meglocsolom baktériumoldattal, lefedem fóliával - októberre a komposzt olyan, mint az istálló műtrágyája.
Postázás a poszt kedvéért. Nulla hasznos információ.
Így van, gyógynövényes forrázattal öntöztem, és a tavasztól és a csalántól régen azt mondták, hogy olajjal nem lehet elrontani a kását.