Az emberek általában igyekeznek elkerülni a sűrű csalánbokrokat, mert félnek a fájdalmas „harapásától”, amely bőrpírt és kellemetlen viszketést hagy maga után. Másrészt a fű ilyen agresszivitását a benne lévő biológiailag aktív elemek magas tartalma magyarázza, amely óriási előnyökkel járhat a kertben.
A tapasztalt nyári lakosok azt állítják, hogy a csalán nem árt, hanem segít a termesztett növényeknek. Ezzel kapcsolatban soha nem harcolnak ellene, hanem éppen ellenkezőleg, hasznát találják a környéken.
Talajtakarás
A csalánt a zöldségtermesztők különösen nagyra értékelik mulcsként, szezononként többször is használják. A füvet alkotó jótékony anyagok lebomlásuk során tápanyagban gazdag környezetet képeznek a föld számára szükséges mikroorganizmusok számára. Ezenkívül a tüskés növény tökéletesen megtartja a nedvességet a növények gyökérrendszerében, fejtrágyaként szolgál, és megóvja a talajt a túlmelegedéstől a melegben.
A csalán talajtakaráshoz elektromos szilázsvágóval vagy kézzel is aprítható. A kapott masszát legfeljebb 10 cm-es rétegben helyezzük el a zöldségágyásokban, a bogyós bokrok közötti területeken és a kerti virágokkal ellátott virágágyásokban.
Csalán zöldtrágyaként
Az égető fű nagy mennyiségű nitrogénvegyületet tartalmaz, melynek köszönhetően zöldtrágyaként használható. A talaj gazdagítása érdekében a vágott csalánt vastag rétegben kiterítik a kertbe, majd megszórják egy réteg tőzeggel vagy talajjal.Tavasszal az ásás után a friss szervesanyaggal telített terület sokkal termékenyebb lesz, sok giliszta lesz rajta, hozzájárulva a gazdag terméshez.
Természetes műtrágya
A műtrágya elkészítéséhez fiatal csalánra lesz szüksége, amely még nem rendelkezik magvakkal. Az apróra vágott leveleket és szárakat műanyagból vagy fából készült tartályba helyezzük. Ezután a nyersanyagokat forró vízzel, vagy akár forrásban lévő vízzel öntjük. A keveréket fedővel letakarjuk, és körülbelül két hétig meleg helyen kelesztjük. Ebben az esetben az infúziót minden nap fel kell keverni, hogy oxigénnel telítődjön. A főzés felgyorsítása érdekében élesztőt adhat hozzá. Az eljárás befejeztével az infúzió megszűnik habzódni és elsötétül.
A kapott koncentrátumot 1/10-ed vízzel elkeverjük és a terményekkel trágyázzuk. A palánták permetezéséhez az infúziót szűrjük és 1/20 arányban hígítjuk. Etesse a növényeket hetente kétszer, permetezze be a lombozatot és a szárakat havonta egyszer.
Talajba fektetés
A csalán hasznos párnaként használható zöldségágyásokban. Leggyakrabban uborka ültetésekor használják. A mosott és zúzott füvet, száraz vagy friss, lyukakba vagy árkokba rakják. Ezután körülbelül 10 cm-es talajréteggel borítják, majd fiatal növényeket ültetnek, vagy magokat szórnak meg. Egy ilyen párna táplálékként szolgál, elűzi a parazitákat és erősíti a növény ellenálló képességét a különböző betegségekkel szemben.
Komposzt
A csalános komposzt használata javítja a talaj termőképességét a benne található nagy mennyiségű humusz miatt. Elkészítéséhez 10 rész zúzott csalánt összekeverünk 1 rész talajjal, amelyben nőtt.Ebből a masszából kupacot képezünk, bőségesen megnedvesítjük, és hozzáadjuk a Bajkál-EM készítményt. Fedje le a leendő komposztot filmmel, és hagyja 1-2 hónapig. Ez idő alatt a keveréket rendszeresen keverjük és szükség szerint nedvesítsük. Az eredmény egy homogén fekete massza magas értékes elemek tartalommal.
Csalán hamu
Az égetett csalán levelei és szárai kiváló műtrágya a kertben. A hamu számos hasznos összetevővel telíti, amelyek közül 40% a kálium. Ez az anyag jelentős szerepet játszik a növények növekedésében és fejlődésében. Ezenkívül a hamu semlegesíti a föld felesleges savasságát.
Száraz vagy a nap folyamán kiszáradt füvet kell elégetnie. A friss csalán égetése nem ajánlott. Lehűlés után a hamu használatra kész.
