A fák gyökereit rendszeres öntözésre, műtrágyázásra, valamint szárazság és fagy elleni védelemre van szükség. A fatörzskör talajtakarása hatékony módszer a talaj nedvesség- és tápanyagtartalmának megőrzésére, a gyomok növekedésének visszaszorítására és a gyökerek védelmére télen. A talajtakaró összetevői szerves maradványokkal gazdagítják a talajt, megakadályozzák az eróziót és a talajeróziót, valamint vonzzák a férgeket és a hasznos rovarokat.
A számos rendelkezésre álló talajtakaró anyag közül nehéz lehet kiválasztani azokat, amelyek alkalmasak a fák körüli talaj mulcsozására. Az egyik vagy másik anyag kiválasztása a kívánt eredménytől függ: hő- és hidegvédelem, a talaj táplálkozása, a kert díszítése.
A fák talajtakarójának fajtái és tulajdonságai
A személyes telkeken használt talajtakaró minden típusa 2 típusra oszlik: szerves és szervetlen.
A szerves talajtakarás alapja a természetes anyagok feldolgozásából származó termékek. Fontos tulajdonsága a törzsek körüli talaj tápanyaggal való dúsítása. A fatörzsek fedésére fenyőtűket, tobozokat, fűrészport, kérget, ágakat, szalmát, szénát, korhadt trágyát és komposztot használnak.
A tűk javítják a talaj szellőzését, vízelvezetését, taszítják a rágcsálókat és növelik a talaj savasságát. A benne található gyanták lelassítják az anyagcsere folyamatokat a talajban.
A fűrészpor, a kéreg, a faforgács és az apró ágak javítják a talaj levegőzését, növelik annak savasságát, megtartják a nedvességet és a havat, és megakadályozzák a nitrogén bejutását a talajba.Két év homokkal és nitrogéntartalmú műtrágyákkal történő öregítés után használják.
A széna, a szalma és a kaszált fű gyorsan elkorhad, szerves anyagokkal látja el a talajt, és növényi magvakat tartalmaz. A széna gyakran kis rágcsálókat és rovarokat rejt magában, amelyek károsítják a fákat.
A komposzt fűrészpor, faforgács, levelek, faforgács, zöldség és gyümölcs szerves maradványa, amely két vagy több éve rothadt. A természetes talajtakaró legjobb fajtájának tartják.
A szervetlen talajtakaró nem rothad. Újra felhasználható, védő és dekoratív tulajdonságokkal rendelkezik. Ezek kövek, kavicsok, kavics, zúzott kő, törött tégla, agroszál, papír, karton. Ezek az anyagok nem táplálják a talajt, hanem megtartják és átengedik a nedvességet, javítják a termőhely megjelenését és megakadályozzák a gyomok növekedését. A gyökerek táplálására a fák alól eltávolítják a szervetlen talajtakarót, a törzsköröket megtrágyázzák, meglazítják, majd visszahelyezik eredeti helyükre.
A mulcs használatának jellemzői
A szerves takarmányozást nem igénylő tűlevelű és gyümölcsfák esetében szervetlen talajtakarót használnak. Elnyomja a gyomok növekedését, lehetővé teszi a nedvesség bejutását a gyökerekhez, vonzó megjelenést kölcsönöz a termőhelynek, és megvédi a gyökereket a fagytól. Az ilyen fák törzsköreiben fényes virágágyások jönnek létre, amelyek nem igényelnek gondos gondozást és jó hangulatot teremtenek.
A tűk és a fafeldolgozási hulladék növeli a talaj savasságát. Takarják az alma-, birs- és somfák körüli talajt, amelyek savanyított talajon magas hozamot adnak. A szilva és a cseresznye jól fejlődik semleges talajon, ezért óvatosan kell fenyőtűvel és fűrészporral mulcsozni.A lúgos talajt a magas és a fehér szilva, a berkenye, a tiszafa, a viburnum szereti, ezért a fenyőtű és a faforgács nem alkalmas rájuk.
A fák körüli talaj védelmére és trágyázására szerves anyagokat használnak. A korhadt komposzt és trágya ideális talajtakaró ilyen esetre.
A fatörzsek mulcsozásának szabályai
A fatörzsköröket jellemzően tavasszal borítják, amikor a fák körül a talaj már felmelegedett, kiszáradt, és megjelennek a gyomok első hajtásai. Először a tavalyi szerves talajtakarót, amelyben rovarok, rágcsálók és rothadó baktériumok kerestek menedéket télre, eltávolítják és elégetik. Ezután meglazítják, megtrágyázzák a fatörzsföldet, és friss mulcsot adnak hozzá. A kör átmérőjének megközelítőleg meg kell egyeznie a fa korona átmérőjével.
A talajtakarás hatékonysága a réteg vastagságától függ. A túl vastag réteg rothadáshoz vezet, a túl vékony réteg gyomok kialakulásához és nedvességveszteséghez vezet. Az optimális vastagság 3-7 cm Minél nehezebb a talaj, annál kisebb a talajtakaró réteg. A réteg magassága az anyag típusától függ:
- tűk - 3-5 cm;
- fűrészpor, forgács – 3-7 cm;
- kéreg - 3-5 cm;
- széna, szalma, fű – 7-15 cm.
A túl korai tavaszi mulcsozás lelassítja a növények felébredését a hibernációból. A heves esőzések után azonnali mulcsozás nem javasolt, mivel nedves körülmények között gyorsan fejlődnek a kórokozó mikroorganizmusok, gombák és csigák. A korhadatlan trágya és komposzt a fiatal palánták égési sérülését és halálát okozza.
Az őszi mulcsozást hideg télű régiókban végzik, hogy megvédjék a gyökereket a fagytól és megtartsák a hótakarót a fák körül. Fagyott talajra nem lehet talajtakarót fektetni.
A talajtakarás megfelelő használata javítja a fák növekedését és termelékenységét a földterületen. Ez egy hatékony módja a kert védelmének és díszítésének.
