A keleti filozófia szerint a lótusz szent virág. Ezt a növényt ősidők óta használják vallási szertartásokon és gyógyászati célokra. A titokzatosság és a megközelíthetetlenség aurája ellenére a lótusz termeszthető egy vidéki tóban. Mesterséges tározóban a növény nem érzi magát rosszabbul, mint a vadonban.
A tározó méretei
Egy felnőtt lótusz példánynak jelentős területre van szüksége a tározó felületén, ahol szabadon elhelyezheti akár 60 cm átmérőjű leveleit is hogy kényelmes körülményeket teremtsünk a növény számára.
Jobb, ha a tavat a kert déli vagy délkeleti részébe helyezzük, ahol a nap nagy részében süt a nap. A tó átmérője legalább 1,2 m, mélysége 45 cm A tározó alját és falait speciális bélésszövettel vagy fóliával kell bélelni.
Az anyag szélein 30 cm-nek kell lennie. A tó oldalain lévő szövetet földdel kell megszórni, hogy elrejtse a látómezőt és megerősítse a szerkezetet. Talaj helyett kavicsot vagy járólapot használhat. Kényelmes a munkát tavasszal elvégezni, amint a talaj felolvad és felmelegszik.
A talaj összetétele
A tó aljára egy termékeny „párnát” helyeznek el, amely talaj, komposzt és műtrágyák keverékéből áll.Egy erős növénynek sok tápanyagra lesz szüksége a fejlődéshez. A termékeny réteg vastagsága 22 cm A talaj tetejét homok vagy kavics borítja. Ennek a rétegnek 3-5 cm vastagnak kell lennie.
A gyönyörű táj létrehozásához nedvességet szerető növényeket ültethet a tározó oldalára, és nagy köveket helyezhet el. A munkát óvatosan kell elvégezni, hogy ne sértse meg a földdel borított anyagot. A nedvesség olyan ismerői, mint a Volzhanka, a hosta, a liliom, a strucc, a Rogersia és a sás, jól érzik magukat a tó partján.
Vízminőség
A legjobb egy mesterséges tavat esővízzel feltölteni. Összegyűjtéséhez több hordót helyeznek el a helyszínen, vagy egy tartályt helyeznek el a lefolyó közelében, amely elvezeti a vizet a ház tetejéről. Az esővíz lágy és nem tartalmaz káros szennyeződéseket. Ezenkívül, amíg a tartályban van, előre felmelegszik a kívánt hőmérsékletre.
Csapvíz segítségével több napig előre ülepedik. Ebben az esetben minden nem kívánt szennyeződés leülepedik az aljára. Ezt a feltételt különösen fontos betartani, ha halakat kíván elhelyezni a tóban. Nem lehet nyomás alatt vizet önteni a tóba, különben a talajréteg elmosódik. A lótusz ültetése idején a tározó hőmérsékletének +20 °C felett kell lennie.
Ültetés és további gondozás
Az ültetés után a lótusz rizómát kavicsréteggel a tó aljára préselik. Meleg vízben a növény gyorsan gyökeret ereszt. Ha a lótuszt nagy víztömegbe ültetik, jobb, ha kádba ültetik, hogy korlátozzák növekedését. Ellenkező esetben a levelek hamarosan teljesen kitöltik a vízfelszínt.
A nyári hónapokban a lótuszt rendszeresen etetni kell. Ebből a célból speciális, vízinövények számára készült tablettákat tartalmazó műtrágyákat használnak. Júniusban fél adag műtrágyát adunk ki a következő hónapokban, a műtrágyát teljes adagban használjuk fel. Időnként eső vagy leülepedett vizet töltenek a tározóba, vagy teljesen felújítják.
Megfelelő teleltetés
A 40–45 cm mély tó a tél folyamán teljesen befagy a hideg éghajlati övezetben. A lótusz sikeres átteleléséhez kádba ültetik át, és mélyebb tározóba engedik le, ahol az alsó vízréteg nem válik jéggé.
Ha ez nem lehetséges, a növényt szigetelni kell. Ehhez a tó felületét vastag hablapokkal borítják, amelyeket a tetejére deszkákkal nyomnak le. Egyes nyári lakosok átültetik a lótuszt akváriumba a telelés során, és bent tartják. A rizóma télen a pincében is tárolható, megelőzve a kiszáradást.
A lótusz tóban történő termesztéséhez fontos megfelelő feltételeket teremteni. A növény nem tűri az árnyékot, a hideg vizet és a versenyt. Annak érdekében, hogy a lótusz rendszeresen virágozzon, nem kell túl mélyre ültetni és speciális műtrágyákkal trágyázni. Megfelelő környezet kialakítása esetén az egzotikus vendég hosszú évekig virágzik a tóban.
