Milyen páratartalom legyen a lakásban?

Keveset gondolnak a levegő páratartalmára egy lakásban, és nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget. Az emberi szaglószervek nem érzékelik a „veszélyes” páratartalmat. Az egészségromlás nem következik be azonnal. A lényeg, hogy nincs nedvesség. Tudnia kell többet egy fontos környezeti mutatóról, amely biztosítja a kényelmet, az egészséget és a teljesítményt.

Miért fontos a páratartalom egy lakásban?

A levegő nedvességtartalma nem ártalmatlan tényező. Az erősen megemelkedett/csökkent szint káros a helyiségben tartózkodók egészségére. Az emberi állapot szempontjából fontos mennyiségek értékeit elfogadható határokon belül kell tartani. Ha eltéréseket észlelnek vagy a mikroklíma követelményeinek állandó megsértését, sürgősen intézkedéseket kell hozni azok megszüntetésére.

Normák

A szabványokat a GOST 30494-2011 „Lakó- és középületek. Beltéri mikroklíma paraméterei."

A szabvány által meghatározott értékek az évszaktól függenek.

• Tavasszal és ősszel, nyáron 18-27 fokos hőmérsékleten a páratartalom tartománya 30% és 60% között van beállítva, a maximális megengedett érték 65%.
• A hideg évszakban - télen 15-26 fok között a páratartalom 30% és 45% között van, a megengedett maximális érték 60%.

A szabványos mutatók a nappalikra vonatkoznak, és nem vonatkoznak a kisegítő helyiségekre: konyhák, WC-k, fürdőszobák, zuhanyzók, háztartási helyiségek, tároló helyiségek.

Kényelmes páratartalom szükséges egész évben, nyáron a meleg időszakban, télen a fűtési szezonban.Az orvosok az évszaktól függetlenül 40-60% közötti optimális arányt javasolnak.

A szoba/helyiség neve	Hőmérséklet, °C	Páratartalom,%
Nappali	18-23	40-50
Gyermekek	18-24	50-60
Hálószoba	16-20	40-55
Tanulmány	18-22	30-40
Konyha	19-22	Nem szabványosított
Fürdőszoba/zuhanyzó	21-23	Nem szabványosított
WC	16-19	Nem szabványosított
Folyosó/előszoba/lépcsőház	16-19	Nem szabványosított
Üvegház/téli kert	16-25	50-70

Milyen páratartalom az optimális egy gyermek számára?

Ugyanez a GOST határozza meg az óvodai intézmények standard hőmérsékleti értékét:

• 18-22 fok (hideg időszak);
• 22 és 24 fok között (meleg).

Relatív nedvességtartalom ebben az esetben:

• télen 30-40%;
• nyáron 30-60%.

Ezt a rendszert biztosítani kell a gyermek számára az óvodában. Folyamatos ellenőrzést kell végezni, hogy elkerülje a gyermek vízháztartásának és anyagcseréjének zavarait, valamint megelőzze a különböző akut és krónikus betegségek, allergiák előfordulását.

A gyerekek jobban szenvednek a nedvesség egyensúlyhiánytól, mint a felnőttek. A gyermekek gyors anyagcseréjét aktív hőveszteség kíséri. A hőszabályozás folyamata a légzőszerveken vagy a bőrön keresztül történik. Magas nedvességtartalom esetén a túlmelegedés a hőátadás csökkenésével történik. A környezet alacsony nedvességtartalma hozzájárul a nyálkahártyák kiszáradásához, valamint a nasopharynx és a légúti betegségek kialakulásához.

A gyerekszoba optimális paraméterei az évszaktól függetlenül: hőmérséklet 18-24 fok, nedvességtartalom 50-60%.

Milyen problémák merülhetnek fel a magas páratartalom miatt?

Érdemes odafigyelni a házban található berendezési tárgyakra és tárgyak típusára.

• A beltéri virágok állapota. Elveszítik egészséges megjelenésüket és leállnak a növekedésben.A cserepekben a talaj „virágzik”, a gyökerek elkorhadnak, a levelek és a szárak elszáradnak, a leveleken fehér bevonat jelenik meg.
• Nedves törölközők. A ruhák és az ágyneműk soha nem száradnak ki ilyen környezetben.
• Fából készült lakberendezési tárgyak és bútorok „duzzanata”. Az ajtók nagyobbak lesznek a nyílásnál, „duzzadnak”, rosszul záródnak/egyáltalán nem záródnak.
• Tapéta leválása a falakról. A tapéta éleinek és sarkainak elmaradása a papír jó nedvességfelvételének és súlyának köszönhető.
• Kondenzáció megjelenése hideg felületeken. Cseppek jelennek meg az ablaküvegen, a tükrökön és a falakon.

Az ilyen jelek túlzott nedvességet jeleznek.

Ha figyelmen kívül hagyjuk, elkerülhetetlenek a problémák:

• Nedvesség felhalmozódása a szigetelő anyagokon. A bevonat integritásának károsodásához és a dielektromos tulajdonságok elvesztéséhez vezet.
• Irodai berendezések károsodása/leállása. A „duzzadás” képessége a technológia és az olvasóeszközök számos elemére jellemző.
• A korrózió megjelenése a fémfelületeken. Csökkenti a televízió- és rádióberendezések teljesítményét.
• Különféle fertőzések felhalmozódása. Elősegíti a légzőrendszeri betegségek, az ARVI kialakulását / súlyosbodását.
• Gomba és penész megjelenése a falak és bútorok felületén. Az ilyen helyiségekben való tartózkodás negatív következményei az emberek számára:
• A test túlmelegedése. A testben a hőszabályozási folyamatok megsértése van. Az ember nem izzad, a hőátadás csökken. Rosszabb közérzet, alacsonyabb teljesítmény.
• Csökkent immunitás.
• Allergiás reakciók kialakulása.
• A szív- és érrendszeri betegségek súlyosbodása.
• A hipertónia rohamainak megjelenése.

A párás környezet hiánya szintén káros az emberi egészségre.

Az alacsony páratartalom hatásai

A nedves levegő hiánya esetén a következők fordulnak elő:

• Bútorfelületek leválása, repedezése.
• Parketta deszkák laminálása.
• Sok por a szobában.
• Oxigénhiány.

A por rosszul ülepedik és bejut a légzőrendszerbe. A porral baktériumok, vírusok, allergének és különféle mikroorganizmusok érkeznek.

A száraz levegő a következőket okozhatja:

• A szervezet kiszáradása.
• A bőr kiszáradása (hámlás, repedés).
• Száraz haj, törékeny körmök.
• A nyálkahártyák kiszáradása (orr, torok, szem).
• Légzőrendszeri betegségek, nasopharynx.
• Allergiás reakciók.
• Metabolikus betegség.

Ilyen körülmények között még az egészséges emberek is rosszul érzik magukat, gyengének, zavartnak és fáradtnak érzik magukat.

Mi befolyásolja a páratartalmat

A fő tényező a levegő hőmérséklete. Ahogy ez a mutató csökken, a nedvességtartalom csökken. A hőmérséklet emelkedésével a levegő nedvességtartalma is megnő.

Csökkentse a nedvességszintet:

• Fűtőberendezések.
• Légkondícionáló.
• Párnák, kárpitozott bútorok, játékok, szőnyegek.
• Ház szellőztetése fagyos időben.

Növelje a nedvességtartalmat:

• Szobanövények.
• Akvárium.
• Ruhaszárítás a lakásban.
• A vízforraló gyakori forralása.
• Szivárgó csővezetékek, törött vízvezetékek.

Rossz minőségű javítások, építési hibák.

• A tető szivárog.
• Szivárgások az épületfödémek illesztéseiben.
• Régi, lyukas ablakkeretek.
• A levegő áramlásának akadályozása a szellőzőcsatornákon keresztül.

A nedvességtartalom értékeket arra kell törekedni, hogy a lehető legközelebb legyenek a maximálisan megengedett tartományhoz.

Praktikus mérési módszerek

Ha nyilvánvaló jelei vannak a levegő nedvességtartalmának növekedésének/csökkenésének, akkor az értékeket mérik. Ha nem áll rendelkezésre speciális eszköz, más módszereket alkalmaznak.

Pohárral mérés

Ez a módszer megerősíti a magas/alacsony nedvesség jelenlétét. Nem ad pontos eredményt.

1. Töltsön meg egy üvegpoharat hideg vízzel.
2. Helyezze egy székre annak a helyiségnek a közepén, amelyben a kísérletet el kell végezni.
3. Az üveg külsejét páralecsapódás borítja. Ha 10-15 percen belül. kiszárad. A páratartalom alacsony.
4. Az üveg falai nem száradnak ki ugyanannyi idő után, cseppek folynak le a falakon - megnövekedett.
5. A kondenzvíz egyenletesen oszlik el a falakon, nem szárad ki, nem gördül le a falakon - a páratartalom az elfogadható értékeken belül van.

Mérés hőmérővel

A levegő hőmérsékletének meghatározására folyadékhőmérőt használnak.

1. Mérje meg a hőmérsékletet, és írja le.
2. Nedvesítsen meg egy darab vattát vízzel.
3. Csatlakoztassa a hőmérő lombikhoz.
4. Hagyja 2-3 percig.
5. Jegyezze fel a hőmérő állását.
6. Vonja le az alsó értéket a felső értékből.
7. Az értékek különbsége alapján határozza meg a nedvességtartalmat az Assmann pszichrometriás táblázat segítségével.

Mérőműszerek

A pontosabb leolvasást speciális eszközök biztosítják.

Higrométerrel történő mérés

A háztartási higrométerek többféle típusban kaphatók. A beépített órával, hőmérővel és barométerrel rendelkező többfunkciós elektronikai eszközök népszerűek, mert könnyen használhatóak.

Más típusú (haj-, kondenzvíz-, fólia-, kerámia-, elektrolit-, súlymérők) nedvességmérőket a használati utasítás előírásainak megfelelően használnak.

Pszikrométer segítségével

Két hőmérő leolvasása alapján a levegő hőmérsékletének meghatározásához. Az egyik lombikja vízben van. A páratartalom mérése egy táblázatból történik a száraz és nedves hőmérők közötti hőmérséklet-különbség alapján.

Hogyan lehet növelni

A páratartalom növelésének módjai rövid ideig:

1. Nedves lepedő a radiátoron.
2. Víztartály a fűtőberendezések közelében.
3. Egy vízforraló szándékosan felforralása, hogy gőz keletkezzen.
4. Dekoratív szökőkút.

Tartós növekedéshez:

5. Konténerek, vázák virágokkal, vízzel töltött tengeri kavicsok.
6. Beltéri virágok termesztése.
7. Akvárium halakkal/egzotikus algákkal.
8. Gyakori nedves tisztítás.
9. Szellőzés.
10. Elektromos párásító használata.

Fontos, hogy ne lépje túl a megengedett értékeket.

Hogyan kell leminősíteni

Meg kell határozni az előfordulás okait/forrásait. Az okok kiküszöbölése érdekében a következők javasoltak:

1. Födémkötések tömítése.
2. A tető tömítettségének biztosítása.
3. Ablakkeretek cseréje.
4. Víz-, csővezetékek javítása.
5. Szellőzőcsatornák ellenőrzése és tisztítása.
6. Kényszerszellőztetés beépítése olyan helyekre, ahol nedvesség halmozódik fel (konyha, fürdőszoba, WC).
7. Gyakori szellőztetés.
8. Ritka nedves tisztítás.
9. Minimum szobanövények.

A levegő páratartalma az otthon mikroklímájának fontos paramétere, amely fokozott figyelmet érdemel, és folyamatos ellenőrzést igényel. A munka eredménye jó egészség és kiváló közérzet.